Kategória : Gyülekezeti hírek

 

Ismét rám hárult a hálás feladat, hogy beszámoljak a házaspári hétvégéről, melyet Beregdarócon, a „Hét Csillag” Üdülő- és Konferencia Központban tartottunk március első hétvégéjén 14 házaspár részvételével.

Eddig is „felülmúlhatatlan”-nak ítéltem meg a korábbi együttléteket, de most „kihagyhatatlan”-nak mondom azok számára, akik még nem próbálták. Évről évre újabb meglepetéseket tartogat a résztvevők számára ez az alkalom, melyet már előre izgatottan vártunk. Most is ismertük a várható programot, de a rögtönzés varázsa is hozzájárult ahhoz, hogy igazán kikapcsolódjunk és feltöltekezzünk e rövid idő alatt.

Kétségkívül Isten igéje, (és) maga Krisztus állt a középpontban. Az elhangzott imádságokban, a megélt közösségben, a vidámságban, közös örömökben, a találkozásokban és nem utolsósorban a vasárnap délelőtti istentiszteleten a helyi gyülekezettel közös („hagyományos” nagykelyhes, körben állós) úrvacsorázásban mindannyian érezhettük az Úr jelenlétét.

A péntek esti ismerkedésünkön annyira őszintén megnyíltak a testvérek, hogy még a házasfelek is új dolgokat tudtak meg egymásról, valamint az egymás iránti bizalmunk is erősödött. Természetesen most is nagyokat nevettünk, jó volt a hangulat.

Szombaton – nagy meglepetésünkre – egy reggeli erejéig vendégünk volt Zila Péter, Budapest Nagyvárad téri református lelkipásztor, aki a napi igéből köszöntött bennünket, a Nehémiás 8,10b versével: „… az Úr előtt való öröm erőt ad nektek!”.

Ugyanezt az igét hallottuk vasárnap is az istentiszteleten. Vázlatosan: Böjti történet. Zarándokút, mely próbák közt elvezet az Isten előtt való örömhöz. Nehémiás élete példaadás, példamutatás. Példa volt az élete az adakozásban és a munkában is. Próbatételek>bűnbánat könnyei>hálás öröm.

A szombat délelőttöt Füle Lajos Csend program c. versével indítottuk:

Elhallgatni és meghallgatni,
mások szelíd szavára adni,
tanácsot az Igéből kapni,
Isten-csendjében megmaradni.

Énektanulással folytattuk, kántoraink: Csilla, Ildikó és Csaba közreműködésével. Túrmezei Erzsébet Ha nem teszek semmit sem c. megzenésített versét tanultuk meg és a nap folyamán többször is elénekeltük: „csak engedem, hogy szeressen az Isten.”

Vendégelőadónk egy kárpátaljai lelkész, Mező Miklós volt, akit felesége is elkísért.

A lelkipásztor az előadásait mindig imádsággal indította, ami nagyon kellett a ráhangolódásunkhoz. A témák mindenkit érintettek: „A házasság szakaszai”-ról esett szó, ezen belül az összecsiszolódásról, gyermeknevelésről, elengedésről, „após-anyós” kérdésről – az 1Mózes 24. rész (Ábrahám feleséget hozat Izsáknak), valamint a Máté 7,24-27 (Aki kősziklára épít) igék alapján. Egyik fontos üzenet volt, hogy a házasságban azoknak nem árthatnak az élet viharai, akik az Úrra építenek.

Természetesen most is voltak fakultatív programok szombat délután: lehetett szaunázni, fürödni, kirándulni, énekeket tanulni, vagy csak pihenni, lazítani… minden belefért. A szállás és ellátás is maximálisan kielégítő volt, a testnek is megadtuk, amit kívánt, ám a lelki feltöltődésből még sokáig fogunk tartalékolni.

Köszönet érte – Isten után – a házaspári kör vezetőinek, Makrai Tibor és Csilla nagyszerű szervezésének.

Soli Deo Gloria!

Szilágyi Istvánné

53850211_1305015249648975_7058385091453517824_n

53869220_402575203906008_6825364557091831808_n

54175253_830555927278654_893325920230703104_n

 Közzétéve : 2019. március 28. csütörtök
Tags:

Mit gondolsz erről? Oszd meg a többiekkel!

Az e-mail címedet titkosan kezeljük. A *-al jelölt mezők kitöltése kötelező.